„Legnagyobb cél pedig itt, e földi létben

     ember lenni mindég, minden körülményben.”

                                                                           (Arany János)

A rendszerváltozás veszteseinek érdekvédelmi, közéleti, politikai hon-LAPJA

 

Nyomdai kiadását alapította: 1993-ban, az össztársadalmi érdekvédelmet országos hatáskörben ellátó társadalmi szervezet, a

Független Népképviseleti Szövetség /FÜNÉSZ/,

amely a mostani megjelenésnek is gazdája, s működteti a Civil Panaszügyi Szolgálatot. Az ehhez érkezett lakossági, egyéni-közösségi jelzések, észrevételek, közérdekű bejelentések, panaszok, pozitív, vagy negatív történetek, vélemények, meg konstruktív javaslatok és kérdések, illetve az ebbéli reagálások NYÍLT FÓRUMA e

 

VILÁGHÁLÓS NÉPÚJSÁG

 

Levélcím: 6000 Kecskemét, Tinódi u. 6. B/IV/26.

E-mail cím: fuggetlenmagyarorszag@fuggetlenmagyarorszag.hu

Főszerkesztő: VELKEI ÁRPÁD, aki

 

45 éve tagja a Magyar Néprajzi Társaságnak,

36 éve pedig a Magyar Újságírók Országos Szövetségének /MÚOSZ/.

Országos elnöke az idén 17 éves civil érdekvédelmi szervezetnek, a

FÜGGETLEN NÉPKÉPVISELETI SZÖVETSÉGNEK /FÜNÉSZ/,

 vezetője az országos Civil Panaszügyi Szolgálatnak.

Alapítója a Civil Parlamentnek és a Társadalmi Érdekegyeztető Tanácsnak /TÉT/.

12 éven át volt bírósági népi ülnök —

Tájékoztatási feladataink teljesítései során igyekszünk mindig

az igazat mondani, nem csak a valódit!

 

Terveink szerint, a feldolgozandó és közlendő esetek, információk zömét nem a mindenkori hatalom, a különféle intézmények, a politikai erők, a tőke, meg a médiumok rutinos levélírói, betelefonálói szűkösen behatárolható világából, illetve a „fecsegő felszín” köreiből, hanem a többségi „mélyből”, vagyis a rendszerváltozás vesztes millióinak soraiból szerezzük!

 

Hogy a társadalmi és gazdasági történésekről, tendenciákról — ezen belül pedig az eredményekről és hibákról — első kézbeli tényanyagaink, úgymond dokumentumaink legyenek, kérjük olvasóinkat:

 

ÍRJÁK, SZERKESSZÉK VELÜNK EGYÜTT e sajtókiadványt, a nép újságját!

FÜGGETLEN MAGYARORSZÁG

VILLÁMINTERJÚ

a HIRDETÉSI ENCIKLOPÉDIÁ-t kiadó

 ügyvezető igazgatóval

Aligha túlzás azt állítani, hogy a rendszerváltozás egyik igencsak haszonélvező ágazata az írott és elektronikus sajtó, amelynek ma már összességében több ezer tulajdonosa, kiadója, szerkesztősége működik hazánkban. Helyi, megyei, regionális és országos hatókörű újságok, rádiók, televíziók tájékoztatnak folyamatosan, meg szórakoztatnak, miközben szinte elárasztanak bennünket a hirdetésekkel Ez utóbbiak azonban  fontosak, mert a  médiaarzenál zöme belőlük él, a többi pedig a fenntartói tőkéből és a  szponzorálásokból.

 

Hogy a kommunikációs kínálat efféle rengetegében eligazodhassunk, segítséget nyújt az egyik reklámügynökség, az S&S Karakter Korlátolt Felelősségű Társaság, amely évi rendszerességgel jelenteti meg az összes fellelhető hazai médium legfontosabb szervezeti adatait, illetve hirdetési tarifáit. Ügyvezető igazgatóját, SALLAY ISTVÁNT kerestük meg ama kéréssel, informálja világhálós népújságunkat az említett kiadványaikat illető legfontosabb tudnivalókról:

 

— Ez év nyár elején látott napvilágot a MÉDIA ÁSZ nevű enciklopédiájuk 32. kiadása, s a nagy formátumú, csaknem 700 oldalas produktum már az első oldalán jelzi, hogy a XVII. évfolyamában jár. Ennyire régen kezdték el e gyűjtőmunkát?

                         

— 1992 őszén jelent meg az első ilyen tartalmú összeállításunk. Létrejöttének szükségességét magunk is tapasztaltuk, amikor az időkben egy-egy sajtótermékre valóságos kutatómunkával lehetett csak rábukkanni.

 

— Korábban még sohasem látott napvilágot Magyarországon ehhez hasonló kiadvány?

 

— De igen, mégpedig 1889-ben, a Goldberger cég gondozásában. Ekképpen ajánlotta magát: „Hazánkban az első közvetlen a hírlapoktól gyűjtött eredeti adatok nyomán összegyűjtött mű.”

 

— Ez a mostani könyv valójában kiknek készül?

 

— Döntően a hirdetéseket-reklámokat akár több 100 ezer forint felhasználásával közöltetni szándékozóknak, akiknek lényeges tudniuk, hogy melyik sajtótermék, rádió, illetve tévécsatorna milyen nagyságrendű olvasótábort, hallgatóságot, nézettséget tud biztosítani.

 

— Jelenleg mennyi adattal dolgoznak?

 

— Könyvünkben 3800 média adatai találhatók meg, vagyis rendkívül nagy e választék. Ebből 2900 sajtótermék, 700 a rádió, a tévé és az internet kínálat, 100 közterületi médium és 100 kiállítás. Az áttekinthetőség érdekében a kiadvány végén regiszterek segítik az eligazodást, alfabetikus sorrendben.

 

— Tapasztalata szerint küszködnek-e a sajtószervek túlélési gondokkal?

 

— Egyértelmű igennel tudok erre válaszolni.  Bár elmondhatjuk, a sajtólefedettség országunkban most már 100 %-osnak tekinthető, mégis tény, legalábbis a nyilvántartásunk szerint, hogy fél éveként több mint 100 lap szűnik meg. Igaz viszont, hogy egy részük helyett újabb orgánumok jelennek meg a piacon.

 

— Létezik-e valamiféle recept arra, hogyan lehetséges tartósan megmaradni a sajtópalettán?

 

— Úgy gondolom, hogy az olvasókért-hallgatókért-nézőkért folyó versenyben nem helyesen számítanak azok, akik a működésüket kizárólag a hirdetési bevételekre alapozzák.

 

— Mit mutat a reklámkassza?

 

— Hogy a sajtó tulajdonképpen a negyedik hatalmi ág, azt bizonyítja a pénzügyi forgalma is, amely szerint 1992. és 2002. között, vagyis 10 év során 12 milliárdról 300 milliárdra nőtt ezen ágazat bevétele, s mindez a csökkenő példányszámok és nézettségi mutatók mellett következett be.

 

— Ismételten lehet találkozni itt is, ott is egybehangzó véleményekkel, miszerint a kiterjedt sajtótevékenység ellenére nem elégedettek az emberek, mert amit olvasnak, hallanak és látnak, nemritkán eléggé egyoldalú, hiszen az a tulajdonos, a gazdasági működtető, illetve a szerkesztőségi nézetrendszer szerinti felfogást, értékelést, s valójában részrehajlást tükröző, következésképpen nem felelhet meg teljességgel a tárgyilagosság és a kiegyensúlyozottság törvényi követelményeinek. Így azután bármennyire is nagy az újság-, a rádió- és a tévéválaszték, az olvasó, a hallgató és a néző a legfontosabb dolgainkból alig ért meg valamit, sőt, olykor igazából semmit sem. Mindezeket hogyan ítélik meg az enciklopédia készítői?

 

— Nekünk nem feladatunk minősíteni, meghatározni a különféle sajtószervek társadalomra gyakorolt hatását, hasznát, a mögöttes erők céljait és azok következményeit. Teendőnk itt annyi, hogy az adatok kínálatával valamiféle pozitív tartalmú kapcsolódást teremthessünk a különböző médiumok és azok lakossági befogadói között — fejezte be ekképpen válaszait a hirdetési enciklopédiát kiadó  S&S Karekter Kft. ügyvezető igazgatója.

 

 

VELKEI ÁRPÁD