|
„Legnagyobb cél pedig itt, e földi létben ember lenni mindég, minden körülményben.” (Arany János) |
|
A rendszerváltozás veszteseinek érdekvédelmi, közéleti, politikai hon-LAPJA
Nyomdai kiadását alapította: 1993-ban, az össztársadalmi érdekvédelmet országos hatáskörben ellátó társadalmi szervezet, a Független Népképviseleti Szövetség /FÜNÉSZ/, amely a mostani megjelenésnek is gazdája, s működteti a Civil Panaszügyi Szolgálatot. Az ehhez érkezett lakossági, egyéni-közösségi jelzések, észrevételek, közérdekű bejelentések, panaszok, pozitív, vagy negatív történetek, vélemények, meg konstruktív javaslatok és kérdések, illetve az ebbéli reagálások NYÍLT FÓRUMA e
VILÁGHÁLÓS NÉPÚJSÁG
Levélcím: 6000 Kecskemét, Tinódi u. 6. B/IV/26. E-mail cím: fuggetlenmagyarorszag@fuggetlenmagyarorszag.hu Főszerkesztő: VELKEI ÁRPÁD, aki
45 éve tagja a Magyar Néprajzi Társaságnak, 36 éve pedig a Magyar Újságírók Országos Szövetségének /MÚOSZ/. Országos elnöke az idén 17 éves civil érdekvédelmi szervezetnek, a FÜGGETLEN NÉPKÉPVISELETI SZÖVETSÉGNEK /FÜNÉSZ/, vezetője az országos Civil Panaszügyi Szolgálatnak. Alapítója a Civil Parlamentnek és a Társadalmi Érdekegyeztető Tanácsnak /TÉT/. 12 éven át volt bírósági népi ülnök — |
|
Tájékoztatási feladataink teljesítései során igyekszünk mindig az igazat mondani, nem csak a valódit!
Terveink szerint, a feldolgozandó és közlendő esetek, információk zömét nem a mindenkori hatalom, a különféle intézmények, a politikai erők, a tőke, meg a médiumok rutinos levélírói, betelefonálói szűkösen behatárolható világából, illetve a „fecsegő felszín” köreiből, hanem a többségi „mélyből”, vagyis a rendszerváltozás vesztes millióinak soraiból szerezzük!
Hogy a társadalmi és gazdasági történésekről, tendenciákról — ezen belül pedig az eredményekről és hibákról — első kézbeli tényanyagaink, úgymond dokumentumaink legyenek, kérjük olvasóinkat:
ÍRJÁK, SZERKESSZÉK VELÜNK EGYÜTT e sajtókiadványt, a nép újságját! |
|
FÜGGETLEN MAGYARORSZÁG |
|
Hozzászólások, vélemények, javaslatok a gyógyélelmezés gondjairól szóló „AZ EGÉSZSÉGÜNKÉRT DOHOGOK: Legyen végre rangja, helye a diétetikának!”
és a „MI IS AZ EGÉSZSÉGÜNK VÉDELMÉBEN MORGOLÓDUNK...” című cikkeink nyomán
|
|
Várakozáson felüli széles körökben váltott ki pozitív visszhangot az „AZ EGÉSZSÉGÜNKÉRT DOHOGOK” című cikkem, amely az idei nyár eleje óta olvasható a rendszerváltozás veszteseinek készülő világhálós népújság, a FÜGGETLEN MAGYARORSZÁG oldalain. Ebbéli legfontosabb megállapításaim és javaslataim:
A járóbeteg-ellátásban az eddigieknél sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetni a megfelelő étrendi kezelésre. Ennek érdekében szükséges felállítani olyan követelményrendszert, amelynek révén a megyeszékhelyi rendelőintézetekben minimum kettő, a kisebb városok ugyanezen intézményeiben pedig legalább egy dietetikus foglalkoztatására kerülhessen sor. Jó lenne, ha minden 4 - 6 családorvos vállalkozásaihoz kötelezővé tennék az önállóan dolgozni tudó, hosszabb kórházi tapasztalattal is rendelkező diétás szakember alkalmazását.
Ezzel az intézkedéssel javítható a lakosság egészségi állapota, ráadásul, ha a betegek jelentős része kórházon kívül is magas színvonalú diétás ellátásban részesül, csökkenhet ezen intézményekbe kerülésük aránya, ami mindenképpen komoly megtakarítást jelenthet e szakágazatban.
Indokolt bevonni az orvosi körzetekben a diétetikusokat is az egészséges életmód és táplálkozási tanácsadás rendszeresen megrendezendő programjaiba, amelyek döntő célja a betegségek megelőzése, a népegészségügy szolgálata. Ösztönző kedvezményeket kell kidolgozni arra, hogy mindenki szívesen vegyen részt ezen az oktatásokon, évente legalább egy alkalommal.
Október második felében a lakossági reagálásokat kötöttem csokorba a „MI IS AZ EGÉSZSÉGÜNKÉRT MORGOLÓDUNK…” című összeállításomban, amely szintén ezen világhálós népújságban látott napvilágot. Ahol megjelent DR. SZÉKELY TAMÁS egészségügyi miniszter válasza is, amelyből kiderül:
Épp oly szükségesnek tartja a gyógyélelmezéssel és a helyes táplálkozás népszerűsítésével is foglalkozó diétetikusok szerepvállalásának — jogilag is szabályozott — fontosságát, mint ahogyan azt teszik az érintett átlag-állampolgárok, vagyis a betegek és a betegséget elkerülni szándékozók.
És most röviden a további társadalmi visszhangról:
— A tanyavilágban lakók is szeretnék megismerni az egészséges táplálkozás tudnivalóit, hiszen arrafelé még erőteljesen működnek a túlságosan zsíros, illetve az igen szűkös választékú ételek fogyasztását előtérbe helyező szokások, amelyek alkalmazása alól már a gyermekeket is ki lehetne vonni, ha például a családorvosi közvetítéssel házhoz jöhetne a diétetikus és ellátna minket hasznos, praktikus tanácsokkal — vélekedik a délalföldi térség egyik külső részében élő nagycsaládos édesanya.
— Egyedül vagyok, kissé mozgáskorlátozott és már öreg is, ezért csak ritkán, főleg a bevásárláskor hagyom el az otthonomat. Rendelkezem azonban telefonnal, amelyen át örömmel beszélnék olyan diétás nővérkével, aki felvilágosítana arról, milyen ennivalót, mennyi adag szerint és miképpen elkészítve fogyaszthatok, az ilyen-olyan nyavalyáimra tekintettel — mondja az észak-dunántúli kisvárosban lakó nyugdíjas bácsi.
— Gyakran muszáj rendelőbe mennem, ahol szinte mindig zsúfoltsággal találkozom, így azután alig van, többször pedig egyáltalán nincs idő, hogy a betegségem miatti egyéni diétázásomról nyugodtan beszélhessek a körzeti orvossal. Ezért kellene életbe léptetni olyan szolgáltatási formát, hogy a doktor által is előírt diéta részleteit egy másik időponti rendelésen lehessen megbeszélni a diétázás szakemberével — közli egy még aktív korú budapesti hölgy.
— Én egy kicsit szégyenlős alkat vagyok, meg zavarba is kerülök gyorsan, ha a betegségeimről személyesen kell vallanom. De hát itt a számítógépem, amit szívesen felhasználnék arra, hogy e-mailen tanácsot kérjek a diétázásommal, illetve az egészségem megóvásával kapcsolatosan. Bizonyára mások is osztják ezen álláspontomat, ezért vetem fel afféle általános igényként: a kommunikáció e legkorszerűbb és leggyorsabb eszközét is kapcsolják be a helyes táplálkozás gyógyító és népszerűsítő programjába — szögezi le ekképpen álláspontját a Jász-Nagykun-Szolnok megyei község egyik lakosa.
Nos, az előzőek is azt bizonyítják: az érintett állampolgárok több oldalról megközelítve jutnak ugyanazon közös álláspontra, nevezetesen, hogy a betegségek kórházon kívüli kezelésében, illetve azok megelőzésében ki kell terjeszteni és meg kell erősíteni a gyógy-élelmezési szakemberek, a diétetikusok tevékenységét!
2008. nov. 4. DEVÁNSZKI ZSUZSANNA diétetikus, táplálkozási tanácsadó, a Magyar Táplálkozástudományi Társaság tagja
A továbbiakban a hirös városban dolgozó egyik háziorvos figyelemre méltó, tárgybeli hozzászólását tesszük közzé:
A DIÉTETIKA JELENTŐSÉGE A HÁZIORVOSI GYAKORLATBAN
A diétetika nélkülözhetetlen eleme a terápiának a háziorvos munkájában, hiszen a pácienssel történő személyes találkozáskor szinte mindig ki kell térni az állapotának javulásával összefüggő gyógy-étrendre is. Persze a betegségek megelőzésekor is nagyon fontos tájékoztatni az embereket az egészséges életmód alapelemeiről, amelyekre vonatkozóan konkrét ismereteket kell kapniuk.
E vonatkozásban, sajnos nehézséget jelent, hogy az orvosok diétetikai felkészültsége kívánni valót hagy maga után, hiszen az egyetemi képzésükben ilyen tárgy nem szerepel. E hiányt a szakirodalomban foglaltakkal lehet némiképp pótolni, csakhogy ez a megoldás sem teljes értékű, hiszen egyfelől a vonatkozó anyagok szakmai minősége nem kellően ellenőrzött, másrészt a forrásaik sem eléggé biztosak.
Jóllehet a háziorvos voltaképpen a gyógyítás kapuőri funkcióját látja el, vagyis legelőször vele találkozik a beteg, hogy ellássa, emellett azonban gondoznia kell olyan visszatérőket is, akik például magas-vérnyomásban, cukor-, légúti, izületi és haematológiai betegségben szenvednek, s az ő esetükben, a különféle kezeléseken túl jelentős feladata van a dietetikának.
Az előzőekből már következik, hogy roppant szükséges a dietetikusok bevonása a háziorvosi praxisok, praxis-közösségek tevékenységébe!
Sajnos, hazánkban még nincs ilyen intézményi rend, legfeljebb az oktató kórházakhoz és az egyetemi központokhoz kapcsolódó praxisoknál, meg az önkormányzati kezdeményezéseknél találkozhatunk gyógy-élelmezési szakemberekkel.
Gond, hogy a háziorvosi finanszírozásban nálunk nincs meg a helye a dietetikusi foglalkoztatásnak, amelyre azonban már van európai példa, többi között Angliában és Svájcban.
Mi módon rendezhetők a ditétetikusi szolgáltatás kibővítésének anyagi szükségletei?
Például úgy, hogy az önkormányzatok biztosítanák a megfelelő helyiséget, a különféle költségek fedezetét pedig a területi és helyi egészségügyi szervezetek működési kiadásaiban lehetne megjeleníteni, központi célfeladati ellátásból, teljesítmény-követelményi feltételekkel.
2008. nov. 4. DR. MÓCZÁR CSABA háziorvos Kecskemét
ÍRJA, KÉRDEZZE, SZERKESSZE, OLVASSA a rendszerváltozás veszteseinek készülő VILÁGHÁLÓS NÉPÚJSÁGUNKAT, a FÜGGETLEN MAGYARORSZÁGOT! Internetes cím: www.fuggetlenmagyarorszag.hu E-mail cím: fuggetlenmagyarorszag@fuggetlenmagyarorszag.hu Levélcím: 6000 Kecskemét, Tinódi u. 6. B/IV/26. |
