„Legnagyobb cél pedig itt, e földi létben ember lenni mindég, minden körülményben.” (Arany János) |
A rendszerváltozás veszteseinek érdekvédelmi, közéleti, politikai hon-LAPJA
Nyomdai kiadását alapította: 1993-ban, az össztársadalmi érdekvédelmet országos hatáskörben ellátó társadalmi szervezet, a Független Népképviseleti Szövetség /FÜNÉSZ/, amely a mostani megjelenésnek is gazdája, s működteti a Civil Panaszügyi Szolgálatot. Az ehhez érkezett lakossági, egyéni-közösségi jelzések, észrevételek, közérdekű bejelentések, panaszok, pozitív, vagy negatív történetek, vélemények, meg konstruktív javaslatok és kérdések, illetve az ebbéli reagálások NYÍLT FÓRUMA e
VILÁGHÁLÓS NÉPÚJSÁG
Levélcím: 6000 Kecskemét, Tinódi u. 6. B/IV/26. E-mail cím: fuggetlenmagyarorszag@fuggetlenmagyarorszag.hu Főszerkesztő: VELKEI ÁRPÁD, aki
45 éve tagja a Magyar Néprajzi Társaságnak, 36 éve pedig a Magyar Újságírók Országos Szövetségének /MÚOSZ/. Országos elnöke az idén 17 éves civil érdekvédelmi szervezetnek, a FÜGGETLEN NÉPKÉPVISELETI SZÖVETSÉGNEK /FÜNÉSZ/, vezetője az országos Civil Panaszügyi Szolgálatnak. Alapítója a Civil Parlamentnek és a Társadalmi Érdekegyeztető Tanácsnak /TÉT/. 12 éven át volt bírósági népi ülnök — |
Tájékoztatási feladataink teljesítései során igyekszünk mindig az igazat mondani, nem csak a valódit!
Terveink szerint, a feldolgozandó és közlendő esetek, információk zömét nem a mindenkori hatalom, a különféle intézmények, a politikai erők, a tőke, meg a médiumok rutinos levélírói, betelefonálói szűkösen behatárolható világából, illetve a „fecsegő felszín” köreiből, hanem a többségi „mélyből”, vagyis a rendszerváltozás vesztes millióinak soraiból szerezzük!
Hogy a társadalmi és gazdasági történésekről, tendenciákról — ezen belül pedig az eredményekről és hibákról — első kézbeli tényanyagaink, úgymond dokumentumaink legyenek, kérjük olvasóinkat:
ÍRJÁK, SZERKESSZÉK VELÜNK EGYÜTT e sajtókiadványt, a nép újságját! |
FÜGGETLEN MAGYARORSZÁG |
NYÍLT FÓRUM Kérdezzen—Válaszolunk
Mit tudhatunk ma az utóbbi idők PETŐFI-rejtélyeiről? |
ÍRJA, KÉRDEZZE, SZERKESSZE, OLVASSA a rendszerváltozás veszteseinek készülő VILÁGHÁLÓS NÉPÚJSÁGUNKAT, a FÜGGETLEN MAGYARORSZÁGOT! Internetes cím: www.fuggetlenmagyarorszag.hu E-mail cím: fuggetlenmagyarorszag@fuggetlenmagyarorszag.hu Levélcím: 6000 Kecskemét, Tinódi u. 6. B/IV/26. |
A ceglédi H. Szilviának az egyik legkedveltebb költője Petőfi Sándor, akiről szóló mindenféle emlékeket, beszámolókat, információkat immáron évtizedek óta gyűjtögeti. Most arról tájékoztatott bennünket, hogy a nem régi értesülése szerint, az 1848-as szabadságharc lánglelkű poétája kis híján, Maglódon született, majd azt is hallotta, állítólag meg van a zsebórája, amely egy magángyűjtő tulajdonában található. Kéri, tájékoztassunk az ebbéli híresztelésekkel kapcsolatos mostani tudnivalókról! És persze arról is: van-e már újabb fejleménye az állítólagos barguzini életét és halálát igazoló kutatásoknak?
A Petőfi család maglódi tartózkodásáról egy eredeti dokumentum tartalmaz konkrétumokat, nevezetesen Dobozy István ügyvéd 1878-ból származó sorai, amelyekből idézünk három mondatot:
.... bebizonyítható tény, hogy Petőfi Sándor atyja, az öreg Petrovics, Maglódon számos éven át, mint mészáros mester élt, bérelte a húsvágási jogot és az úgynevezett mészárszéki földet. Éppen azon év végével hagyta el Maglódot és költözött Kiskőrösre, midőn Sándor fia született. Hacsak néhány napig időzik még Maglódon, a nagy költő ott látott volna napvilágot.”
Hogy az ilyetén történésnek megalapozott-e a közlése, nem lehet tudni pontosan, mert a szerzői iratból hiányzik annak megjelölése, milyen forrásból valók az adatok.
Ami a zsebóra ügyet illeti, arról több mint 38 évvel ezelőtt már beszámolt röviden a sajtó. Információja szerint:
Az óra Fr. Duval francia mester műhelyének 372. darabja, Párizsban, az 1820-30-as években készült, ma is járóképes. Az ezüsttokban elhelyezett orsójáratú szerkezet minden darabja cizellált, dúsan aranyozott. Tokjának külső hátán olvasható vésés szövege így hangzik: Emlékbe Sándornak Petrovicné.
A ritkaságnak számító remekműt előző tulajdonosa 1905-ben harminc koronáért vásárolta Kiskőrösön, egy akkor hatvan-hetven év körüli órás mestertől, aki a műgyűjtőnek elmondta, hogy azt egy ottani mészáros család hozta megjavíttatni, mivel azonban nem jöttek érte, a birtokában maradt.
A francia mester kézimunkával készült órájának értéke az 1800-as évek első felében egy hízott ökör árával volt egyenlő, megvásárlására csak olyan jómódú polgároknak volt lehetősége, mint Petrovicsék.
E történelmi értékű tárgy jelenleg az egyik szolnoki általános iskolai tanár reprezentatív gyűjteményének része, s az új birtokos most megpróbálja felderíteni az eredeti tulajdonosi hátteret, vagyis a néhai Petrovics család életének eleddig még kevésbé ismert részét. A ritka becsű leletről fotókópiákat készített a szolnoki Damjanich János Múzeum.
Az óra eredeti gazdájával kapcsolatosan ez idő szerint nincs több értesülésünk.
Petőfi Sándornak az oroszországi Barguzinban való tartózkodását és temetési helyét keresendő-bizonyítandó, Morvai Ferenc nagyvállalkozó kezdeményezett és finanszírozott helyszíni feltárásokat az 1980-as évek második felében. A kazánkirályként ismertté vált üzletembert Kiszely István antropológus professzor által vezetett szakmai csoport segítette a munkájában. Expedíciójuk, amely ama feltételezés alapján tevékenykedett, miszerint az 1848-as szabadságharc leverését követően, mint hadifoglyot hurcolták a költőt orosz földre, olyan vonatkozásban sikerrel járt, hogy a csontokat megtalálták. Ám azokat a Magyar Tudományos Akadémia képviselői női maradványoknak minősítették. Erre az ügyet kezdettől felvállaló Megamorv Petőfi Bizottság úgy döntött, amerikai szakértőket kér fel a további vizsgálatra, ami meg is történt. Az eredmény:
Az Egyesült Államok DNS print eljárást kifejlesztő laboratóriuma megállapította a csontminták alapján, hogy az MTA állításával ellentétben nem női, hanem férfi maradványokról van szó.
De még ennél tovább mentek Morvaiék, akik Svájcba is eljuttatták a csontokat, amelyek ottani dendrokronológiai ellenőrzése kimutatta, hogy a Petőfi Sándornak tulajdonított sírkereszt fotóján található évszámhoz viszonyított eltemetési időpont, plusz-mínusz 18 év toleranciával igazolható.
Ezek után következhetett volna, a magyar hatóságok felülvizsgálják és korrigálják álláspontjukat, elfogadva a tényt, hogy megtaláltattak a forradalmár költő csontjai, vagy intézkednek azok további azonosítása érdekében, s elrendelik a szülői maradványok DNS-beli vizsgálatát. De nem ez történt! Az illetékes közigazgatás nem adott engedélyt a Petrovics szülők sírja felbontására.
A helyzet most az, egyelőre tartja magát a régóta tényként kezelt verzió, miszerint az osztrák hadvezetőség egyik ezredese, August von Heydte közölte, az 1848. július 31-én este az Ispánkútnál általa talált, s egyetlen lándzsaszúrással megölt férfi, Petőfi Sándorral azonosítható. Tehát így vált ő szabadságharcos hőssé, jóllehet az ismert költőtárs, Illyés Gyula már évtizedekkel korábban is hangoztatta abbéli véleményét: semmiféle adat nincs, amely egyértelműen bizonyítaná Petőfi elestét a segesvári csatában.
Nos, egyelőre ennyit tudunk erről a valóban rejtélyes ügyről, amivel kapcsolatosan csak remélhetjük, a tisztázására és rendezésére egyszer mégis létrejön egy jó szándékú közös akarat!
VELKEI ÁRPÁD 2008. nov. 27. |