„Legnagyobb cél pedig itt, e földi létben ember lenni mindég, minden körülményben.” (Arany János) |
A rendszerváltozás veszteseinek érdekvédelmi, közéleti, politikai hon-LAPJA
Nyomdai kiadását alapította: 1993-ban, az össztársadalmi érdekvédelmet országos hatáskörben ellátó társadalmi szervezet, a Független Népképviseleti Szövetség /FÜNÉSZ/, amely a mostani megjelenésnek is gazdája, s működteti a Civil Panaszügyi Szolgálatot. Az ehhez érkezett lakossági, egyéni-közösségi jelzések, észrevételek, közérdekű bejelentések, panaszok, pozitív, vagy negatív történetek, vélemények, meg konstruktív javaslatok és kérdések, illetve az ebbéli reagálások NYÍLT FÓRUMA e
VILÁGHÁLÓS NÉPÚJSÁG
Levélcím: 6000 Kecskemét, Tinódi u. 6. B/IV/26. E-mail cím: fuggetlenmagyarorszag@fuggetlenmagyarorszag.hu Főszerkesztő: VELKEI ÁRPÁD, aki
45 éve tagja a Magyar Néprajzi Társaságnak, 36 éve pedig a Magyar Újságírók Országos Szövetségének /MÚOSZ/. Országos elnöke az idén 17 éves civil érdekvédelmi szervezetnek, a FÜGGETLEN NÉPKÉPVISELETI SZÖVETSÉGNEK /FÜNÉSZ/, vezetője az országos Civil Panaszügyi Szolgálatnak. Alapítója a Civil Parlamentnek és a Társadalmi Érdekegyeztető Tanácsnak /TÉT/. 12 éven át volt bírósági népi ülnök — |
Tájékoztatási feladataink teljesítései során igyekszünk mindig az igazat mondani, nem csak a valódit!
Terveink szerint, a feldolgozandó és közlendő esetek, információk zömét nem a mindenkori hatalom, a különféle intézmények, a politikai erők, a tőke, meg a médiumok rutinos levélírói, betelefonálói szűkösen behatárolható világából, illetve a „fecsegő felszín” köreiből, hanem a többségi „mélyből”, vagyis a rendszerváltozás vesztes millióinak soraiból szerezzük!
Hogy a társadalmi és gazdasági történésekről, tendenciákról — ezen belül pedig az eredményekről és hibákról — első kézbeli tényanyagaink, úgymond dokumentumaink legyenek, kérjük olvasóinkat:
ÍRJÁK, SZERKESSZÉK VELÜNK EGYÜTT e sajtókiadványt, a nép újságját! |
FÜGGETLEN MAGYARORSZÁG |
JÁRTUNKBAN-KELTÜNKBEN a mindennapjaink hordalékairól E rovatunkban ama bosszantó, vagy éppen felháborító esetekről, tényekről szólunk, amelyekbe szinte rendszeresen belebotlunk, de a rohanásunk, vagy éppen a közönyünk közepette figyelemre se méltatjuk. Amikről írunk, nemcsak érzelmi megfontolásból tesszük, de azért is, hogy a nyilvánosság révén segítsük a rossz dolgok felszámolását. Egy kis kirándulás a Mátrában |
ÍRJA, KÉRDEZZE, SZERKESSZE, OLVASSA a rendszerváltozás veszteseinek készülő VILÁGHÁLÓS NÉPÚJSÁGUNKAT, a FÜGGETLEN MAGYARORSZÁGOT! Internetes cím: www.fuggetlenmagyarorszag.hu E-mail cím: fuggetlenmagyarorszag@fuggetlenmagyarorszag.hu Levélcím: 6000 Kecskemét, Tinódi u. 6. B/IV/26. |
Akinek kedve szottyan egy kicsit barangolnia a Mátra erdejében, például azért, hogy találkozhasson a még háborítatlan természettel, hát bizony nagyon gyorsan csalódnia kell! Mert mit lát ott, nem is olyan ritkán?Az emberi civilizáció mostani fogyasztási termékeinek megannyi hordalékát, például, összegyűrt papír zsebkendőket, műanyag flakonokat, dobozokat, törött üvegcserepeket.
Gondolkozzunk kicsit. Legalább kétféle embertípus jut ilyenkor eszünkbe: az egyik a környezetével mit sem törődő turista, aki bárhol eldobálja hulladékát, a másik, aki hátizsákba összegyűjtve szórja szét a háztartásának már fölöslegessé vált darabjait a természet efféle lágy ölén, megspórolva, a hulladék szállításáért fizetendő összeget.
Bár sok településen — így Mátraházán is —, jól látható transzparens figyelmezteti a túrázókat, hogy „Az erdőben tilos bármilyen szemetet és hulladékot elhelyezni.”, mégis vannak olyanok, akik erre fittyet hánynak.
Ismeretes, hogy a rendszerváltás előtti időkben a környezetünk tisztaságáért folytatott tevékenységek során nagyon fontos szerepet vállalt az úttörő- és KISZ (Kommunista Ifjúsági Szövetség) mozgalom, amelyeknek fiataljai országszerte jól szervezett akciók keretében, társadalmi munkában gyűjtötték a szemetet, többi között a természetjáró helyeken is. Az ilyen példás cselekedetükkel jelentős hatást gyakoroltak a lakosság egészére, ama céllal, hogy a tiszta környezet és annak védelme mindenkinek szívügye legyen.
És akkor jött 1990, a nagy csinnadrattával beharangozott demokrácia időszaka, amikor is az erőteljes szervezettségű közösségi életet fokozatosan felváltotta az úgynevezett egyéni kibontakozások lehetősége, ahol nagy teret kapott az önzőség, a mással, másokkal nem törődés szándéka-gyakorlata is, s ennek egyik megnyilvánulási formájával ütköztem én meg a legutóbbi, idén októberi mátrai kirándulásom idején, amelynek tapasztalatairól szólok e sorokban.
Köztudott, az erdőgazdaságoknak, amelyek túrázási kínálattal is szolgálnak, alapvető feladatuk a lakosság által is bejárható területük tisztántartása. Ami nemcsak munkát jelent, hanem pénzbe is kerül. A mostani félelmetes gazdasági krízisünkben, talán minden cégnek nem is futja az ilyetén kiadásokra. De hát itt vannak a munkanélküliek! Sajnos nem százas, vagy ezres, hanem százezres létszámban. Vajon őket az illetékesek miért nem „mozgósítják” a környezet tisztántartási feladatainak ellátására?
Úgy gondolom, hogy a frissítést jelentő és egyidejűleg kellemes hangulatot is kölcsönző erdei hulladékgyűjtő túra, még a legszomorúbb munkanélkülit is kissé felderítené! Így hát szükséges lenne a közmunkaprogramok sorába felvenni az erdei túrahelyek tisztántartásának teendőit is!
Vé Róbert 2008. dec. 13. |