„Legnagyobb cél pedig itt, e földi létben

     ember lenni mindég, minden körülményben.”

                                                                           (Arany János)

A rendszerváltozás veszteseinek érdekvédelmi, közéleti, politikai hon-LAPJA

 

Nyomdai kiadását alapította: 1993-ban, az össztársadalmi érdekvédelmet országos hatáskörben ellátó társadalmi szervezet, a

Független Népképviseleti Szövetség /FÜNÉSZ/,

amely a mostani megjelenésnek is gazdája, s működteti a Civil Panaszügyi Szolgálatot. Az ehhez érkezett lakossági, egyéni-közösségi jelzések, észrevételek, közérdekű bejelentések, panaszok, pozitív, vagy negatív történetek, vélemények, meg konstruktív javaslatok és kérdések, illetve az ebbéli reagálások NYÍLT FÓRUMA e

 

VILÁGHÁLÓS NÉPÚJSÁG

 

Levélcím: 6000 Kecskemét, Tinódi u. 6. B/IV/26.

E-mail cím: fuggetlenmagyarorszag@fuggetlenmagyarorszag.hu

Főszerkesztő: VELKEI ÁRPÁD, aki

 

46 éve tagja a Magyar Néprajzi Társaságnak,

37 éve pedig a Magyar Újságírók Országos Szövetségének /MÚOSZ/.

Országos elnöke az idén 18 éves civil érdekvédelmi szervezetnek, a

FÜGGETLEN NÉPKÉPVISELETI SZÖVETSÉGNEK /FÜNÉSZ/,

 vezetője az országos Civil Panaszügyi Szolgálatnak.

Alapítója a Civil Parlamentnek és a Társadalmi Érdekegyeztető Tanácsnak /TÉT/.

12 éven át volt bírósági népi ülnök —

Tájékoztatási feladataink teljesítései során igyekszünk mindig

az igazat mondani, nem csak a valódit!

 

Terveink szerint, a feldolgozandó és közlendő esetek, információk zömét nem a mindenkori hatalom, a különféle intézmények, a politikai erők, a tőke, meg a médiumok rutinos levélírói, betelefonálói szűkösen behatárolható világából, illetve a „fecsegő felszín” köreiből, hanem a többségi „mélyből”, vagyis a rendszerváltozás vesztes millióinak soraiból szerezzük!

 

Hogy a társadalmi és gazdasági történésekről, tendenciákról — ezen belül pedig az eredményekről és hibákról — első kézbeli tényanyagaink, úgymond dokumentumaink legyenek, kérjük olvasóinkat:

 

ÍRJÁK, SZERKESSZÉK VELÜNK EGYÜTT e sajtókiadványt, a nép újságját!

FÜGGETLEN MAGYARORSZÁG

 

MEGTÖRTÉNT ESET- tanulságokkal, avagy:

mi a baj a helyi közigazgatással?

 

 

2010-ben két választás lesz Magyarországon, tavasszal országgyűlési, ősszel pedig önkormányzati képviselőkre voksolunk. Az induló pártok Parlamentbe jutásához kapcsolódó kampányai már lényegében megkezdődtek, holott a voksolási időpontok még nincsenek hivatalosan kitűzve. Mindegyik politikai erő már úgymond csontig átvilágítja, bírálja a másik nézetrendszerét, amely helyett a magáét tekinti kizárólagosan alkalmasnak hazánk mostanság igen sanyarú sorsának kezelésére, gyógyítására.

 

Természetesen nemcsak a hivatásos politikusok mérlegelnek, minősítenek, s programot ismertetnek, ám az állampolgárok között sincsenek már kevesen, akik mélyrehatóan elemzik azok eddigi tevékenységét, akik a jó, vagy rossz döntéseikkel kihatással voltak az életükre. És ilyenkor nem csupán a törvényhozói munkát szedik ízekre az érintettek, de roppant erősen fókuszálnak a helyi önkormányzatokban végzett tevékenységekre is.

 

Köztudott, a legutóbbi helyi választásokon a települések zömében a jobboldal pártjai arattak győzelmet, amelyek összességében sok száz önkormányzatot vezetnek. Ebből következően pedig mód van arra, hogy a jelenleg akár kétharmados arányú sikerre pályázó ellenzékiek úgymond szűkebb háza táját is alaposan szemügyre vegyék az állampolgárok.

 

Nincs ez másképp a Duna-Tisza közén, történetesen Kecskeméten sem, ahol immáron 20 éve van keresztény-konzervatív vezetés, amelynek produktumait is eléggé kritikusan elemzik a város lakosai, akik soraiból sokan javasolják: foglalkozzon lapunk olyan megtörtént, tehát visszatekintő esetekkel, amelyek rávilágítanak ama gondokra, amelyeket a jövőben el kell kerülni azoknak, akik a város felelős képviselői és vezetői akarnak lenni a következő 4 éves ciklusban.

 

Nos, eleget téve olvasóink elvárásainak, az alábbi történetet tesszük közzé, amely éppen két esztendeje zajlott, majd hosszas kínlódás után végül is pozitívan zárult:

 

 

A szakminisztérium közbenjárása után

felszámolták a kecskeméti bölcsőde melletti környezetkárosító és zajos géptelepet

 

2007 elejétől kezdve számos bíráló jelzés, meg észrevétel, illetve közérdekű bejelentés és panasz érkezett össztársadalmi ügyfélszolgálatunkhoz a kecskeméti lakosság soraiból amiatt, mert a 110 ezres megyeszékhely egyik térsége gyermekintézményének közvetlen szomszédságában a környezetet zavaró, illetve a kicsik egészségét károsan befolyásoló gépi telephely létesült. Az ezzel kapcsolatos problémákat így konkretizálta hozzánk küldött levelében az egyik felháborodott anyuka, Árvai Mónika:

 

A hunyadivárosi bölcsőde melletti területről van szó, ahol rengeteg teherautó fordul meg. Már az erős hangjuk is elviselhetetlen, nem beszélve az általuk előidézett nagy mennyiségű kipufogógázról, ami reggelenként valóságos szmogot képez, így hát e füstködös levegőt kénytelenek beszívni az ott játszó kisgyermekek, akiket egy kerítés választ el a gépjárművektől, amelyek esőzéskor annyira tönkre teszik az utat, hogy a sárban csak gumicsizmában érhető el az intézmény.

 

Milyen ember az, aki mindezekre engedélyt adott, a kisgyermekek egészségének rovására? — zárta e korántsem költői kérdéssel fogalmazványát a panaszos, akinek kifogásait más szülők is megerősítették.

 

Nos, nekünk nincs ismeretünk az engedélyező személyéről, ám azt a kecskeméti lakosokkal együtt jól tudjuk, hogy a Fidesz-es új polgármester, dr. Zombor Gábor,  a 2006. szeptemberi választási kampánya során 4 oldalas saját újságkiadványt szentelt nagy ívű terve bemutatására, többi között hangsúlyozva:

 

Az egészségmegőrzés szerves része természeti környezetünk óvása, a környezetszennyezés megakadályozása is… Az emberközpontú város programja Kecskemétet valóban — az Európa Jövője Gyermektalálkozó idején túl is — a gyermekek városává emeli.

 

Az említett visszás állapotok láttán nemcsak a bölcsődei dolgozók, de az érintett szülők is arra következtettek: a helyi hatalomnak eleddig vagy nem volt még ideje és módja az idézett ígéretei megvalósítását elkezdeni, vagy mit sem törődik azokkal, mindenesetre tény, hogy a Hunyadiváros bölcsődései egyelőre koránt sem a gyermekek városát, sokkal inkább a füstködök beszívásának egészségtelen városát „élvezhetik”!

 

Az aggodalomra okot adó körülményt illetően jó néhányan úgy gondolták: a legnagyobb ellenzéki párt a Parlamentben és egyéb nyilvánosság előtt folyton hangoztatja, hogy csak ő alkalmas ország-mentő és –építő cselekedetekre, ám nehezen hihető az ilyesmi, amikor valójában még a fölényes többségű Fidesz-es önkormányzat irányította városban, például Kecskeméten sem képes meghozni egy könnyen rendezhető környezet- és egészségvédő intézkedést a legkiszolgáltatottabbak, a kisgyermekek érdekében!

 

Többen hangsúlyozták, ismerik az önkormányzati törvény-nek azon kitételeit, miszerint a települési önkormányzat feladata sok egyéb mellett, az épített és természeti környezet védelme, a gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodás, valamint az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése. Ezek után óhatatlanul tették fel a kérdést:

 

Kecskemét önkormányzata miért nem hajtotta végre ezeket az előírásokat, s miért vált szükségessé, hogy a lakosok külső segítséget igényeljenek a jogos problémáik rendezéséhez?

 

Végezetül kifejezték abbéli véleményüket: a demokratikus államunk jogbiztonságát csak gyengítheti, ha a választott önkormányzat vezetői és tagjai nem mutatnak kellő készséget, hajlandóságot még az égető közösségi problémák megszüntetésére sem, így azután egy szűk csoport gazdasági célkitűzése a társadalom érdeke fölé emelkedhet!

 

Utóbbi kapcsán számosan megjegyezték: a kevesek önző, illetve gátlástalan szerepvállalása a kapitalizmus jellemzője, merthogy effélére korábban, a szocialista rendszerünkben nem kerülhetett volna sor, vagy ha mégis bekövetkezik ilyen próbálkozás, annak gyors megszüntetésére, rendelkezésre álltak a központosított hatalmi eszközök!

 

Mivel a bennünket felkeresők bizalma kissé megingott a helyi közhatalom képviselőiben, ezért indítványozták szervezetünknél: kezdeményezzük, hogy szaktárcai befolyással legyen elérhető a kecskeméti bölcsődések egészségének megvédése, ami csakis a kifogásolt gépjármű-telep bezárásával érhető el!

 

Ezek után a FÜNÉSZ Civil Panaszügyi Szolgálata levélben kérte az önkormányzati és területfejlesztési minisztert, járjon közben annak érdekében, hogy a hirös város önkormányzata mielőbb megtegye a szükséges intézkedést az említett gond orvoslására!

 

Sorainkra az alábbi válasz érkezett DR. BUJDOSÓ SÁNDORTÓL, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium önkormányzati és területfejlesztési szakállamtitkárától:

 

„Hivatkozva az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumhoz intézett panaszára, amelyben a Kecskemét hunyadivárosi bölcsőde körül kialakult helyzetet, a gyermekeket zavaró környezetkárosító tevékenységet sérelmezi, a Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal bevonásával megvizsgáltattam, melynek eredményéről az alábbiak szerint tájékoztatom:

 

Kecskemét, Daróczi köz 16. szám alatti bölcsőde melletti beépítetlen, magánszemély tulajdonában álló ingatlant 2006. novembere óta a Batári Kft. vette használatba. A Batári Kft., mint a Betonút Zrt. alvállalkozója,  részt vesz  Kecskemét város csatornázási munkáiban és az ahhoz szükséges gépeket, csöveket tárolja a panasszal érintett területen.

 

Az önkormányzathoz két kérelem érkezett az ügyben.

 

Az egyik 2007. április 23-án a bölcsőde vezetőjétől, amelyben birtokvédelmet kért. A kérelem, a 2007. április 26-ai helyszíni szemle, valamint a Betonút Zrt. képviseletében eljáró személy meghallgatása alapján Kecskemét Megyei Jogú Város Jegyzője, a birtoksértő cselekmény elkövetőjét, a Batári Kft.-t a 2007. május 16-án kelt 54.415-10.sz. határozatában eltiltotta a birtoksértő magatartástól.

 

A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 98. §-a  értelmében a tulajdonost megilleti a birtoklás joga és a birtokvédelem. A Ptk. 191. §-a értelmében, akit birtokától megfosztanak, vagy birtoklásában zavarnak, a jegyzőtől egy éven belül kérheti az eredeti birtokállapot helyreállítását, vagy a zavarás megszüntetését. A jegyző az eredeti birtokállapotot helyreállítja és a birtoksértőt a magatartásától eltiltja, kivéve, ha nyilvánvaló, hogy az, aki birtokvédelemért folyamodott, nem jogosult a birtoklásra, illetőleg birtoklásának zavarását tűrni volt köteles. A Ptk. birtokvédelmi ügyben a jegyző határozata ellen az államigazgatási úton történő jogorvoslat lehetőségét kizárja, ám a Ptk. 192. § (1) bekezdése szerint az a fél, aki a jegyző határozatát sérelmesnek tartja, a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül a bíróságtól kérheti a határozat megváltoztatását.

 

A Ptk. hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1960. évi 11. számú törvényerejű rendelet 26. § (2) bekezdése értelmében a jegyzőnek a birtoklás kérdésében hozott határozatát annak meghozatalától számított legkésőbb három napon belül végre kell hajtani akkor is, ha az érdekelt fél keresetet indított. A határozat végrehajtásáról a jegyző gondoskodik.

 

A másik eljárás lakossági panaszbejelentés alapján indult. Az üggyel kapcsolatban helyszíni szemlét tartottak és meghallgatták a Batári Kft. ügyvezetőjét. Ennek során az ügyvezető elmondta, hogy a panasz tudomására jutása óta a telepet folyamatosan locsolják, illetőleg karbantartják a bölcsőde melletti utat. A csatornázási munkálatokat előreláthatólag 2007. június végén, július elején fejezik be.

 

Az elsőfokú hatóság tájékoztatta a Batári Kft. ügyvezetőjét, hogy telepengedély köteles tevékenység csak jogerős telepengedély birtokában végezhető.

 

A telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről szóló 80/1999.(VI.11.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése értelmében „a rendelet mellékletében meghatározott tevékenységeket… csak telepengedély alapján lehet megkezdeni, vagy folytatni…” A Batári Kft. által folytatott tevékenységek a mellékletben felsorolt TEÁOR számok közül a 60.2 és  a 63.12 számok alá tartozó tevékenységek. Tekintettel arra, hogy a Batári Kft. nem rendelkezik a szükséges telepengedéllyel, Kecskemét Megyei Jogú Város Jegyzője 2007. május 9-én kelt, 51.416-14/2007.  sz. határozatával  megtiltotta a Batári Kft. által használt 6397 hrsz. alatti ingatlanon telepengedély nélkül végzett (építőanyag, gép és gépjármű) tárolás, raktározás tevékenység folytatását. A határozat szerint a Batári Kft. a tevékenységét a határozat jogerőre emelkedését követő napon köteles befejezni. Amennyiben a Batári Kft. a határozatban foglaltaknak határidőre nem tesz eleget, úgy a jegyző elrendeli a határozatban foglaltak végrehajtását.

 

A közigazgatási hatósági eljárásról és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXI. törvény (a továbbiakban: Ket) 19. § (1) bekezdése értelmében a hatóság hatáskörét — a hatósági eljárás körébe tartozó ügyfajta meghatározásával — jogszabály állapítja meg. A Ket. 29. § (1) bekezdése értelmében a hatósági eljárás az ügyfél kérelmére, bejelentésére, nyilatkozatára, más hatóság kezdeményezésére, külön jogszabályban meghatározott panaszra (a továbbiakban együtt: kérelem), vagy hivatalból indul meg.  A Ket. 71 § (1) bekezdése alapján a hatóság — a (4) és (5) bekezdésben meghatározott kivétellel — az ügy érdemében határozatot hoz, az eljárás során eldöntendő egyéb kérdésekben pedig végzést bocsát ki (a továbbiakban együtt: döntés).

 

A rendelkezésünkre álló iratok alapján megállapítható, hogy a jogszerű állapot helyreállítása érdekében Kecskemét Megyei Jogú Város Jegyzője a hatósági intézkedéseket megtette.

 

A folyamatban lévő eljárásra tekintettel — hatásköröm hiánya miatt — további intézkedési lehetőségem nincs, a Ket. hatályosulásának szempontjából az ügyintézést továbbra is figyelemmel kísérem. Tájékoztatom továbbá, hogy a telepengedélyezést érintő kérdések a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium hatáskörébe tartoznak.

 

Megtisztelő bizalmát megköszönve, reményemet fejezem ki az iránt, hogy a jegyző által tett intézkedések eredményeképpen a kialakult helyzet megnyugtató módon mielőbb rendeződik.”

 

Nos, a helyzetrendeződés megtörtént, a szóban forgó cég a területről elvonult, a bölcsődések közvetlen környezete most már nem ad okot panaszra!

 

E jól zárult, de viszontagságos történetnek azonban van némi tanulsága, amelyről szólnunk kell:

 

Ha egy fővállalkozó alvállalkozót alkalmaz bármilyen feladatra, mindenképpen fontos a vonatkozó szerződés megkötése előtt tisztázni, adottak-e a vállalkozó cég kivitelezési munkáinak nemcsak a műszaki, de a jogi feltételei is, ami a konkrét esetben a telepengedély megszerzését jelenti, meg az abbéli megállapodást is, hogy a munka nem járhat birtok-, illetve környezetsérelem okozásával. De ha már a fővállalkozó elmulasztotta az ebbéli egyeztetést, bizony az alvállalkozó is tehetett volna egyet s mást annak érdekében, hogy a területi szomszédságban lévő bölcsődések se füstködös levegőt ne szívjanak be a munkagépek kipufogógázainak „jóvoltából”, se az általuk használt utat ne tegyék esőzéskor szinte használhatatlanul sárossá.

 

Egy demokratikus jogállamban alapvető követelmény, hogy a gazdaság szereplői mindig a szabályokat, no és mások érdekeit is maximálisan tiszteletben tartva tevékenykedjenek! A vitákat pedig nem orvosolni kell, hanem megelőzni a korrekt, jogkövető, tisztességes magatartással!

 

De felmerülnek itt egyéb kérdések is:

 

Az megnyugtató, hogy a városi jegyző következetesen és határozottan intézkedett a telepengedéllyel nem rendelkező gazdasági társaság ellen. De…

 

1./ Tudva lévő, Kecskemét hunyadivárosi területén már évek óta működik a részönkormányzat, amely helyhatósági és civil szervezeti képviselőkből, valamint aktív állampolgárokból tevődik össze, mintegy 30 fős létszámmal. Vajon e testület tagjai sem jutottak el a környezet- és egészségkárosítás említett helyszínére? Ha csak naponta 100 méternyi területen néznek körül, összesen 3000 méternyi, vagyis 3 kilométernyi városrészt fókuszálhatnak, egy hét öt munkanapja alatt 15 kilométernyi lakott területet ellenőrizhetnek, közöttük a bölcsődei szomszédságot is! Persze, lehetséges, hogy tisztában voltak e súlyos környezeti visszássággal, de nem mertek fellépni annak okozóival szemben…

 

2./ Külön megemlítendő, a szóban lévő bölcsődei térség is az egyik helyi önkormányzati választókerület része, ezért érthetetlen, hogy az ottani képviselő a saját jogosultsága és kötelezettsége apropóján sem járt hónapokon át arrafelé, például azért, hogy észrevegye ezt az anomáliát! Vagy tudott a dologról, ám az érdekei úgy kívánták, hallgasson mindenről? Pedig ezen eset közgyűlési kérdés, vagy interpelláció tárgya lehetett volna, akár meggyorsítandó a probléma rendezését is!

 

3./ Ha a közigazgatás hátterében lévő választott és szervezett közösséget vesszük alapul, bizony az ő aktívabb tevékenységük indokolatlanná tette volna a sértettek említett bejelentéseit, hiszen már azokat megelőzően, hivatalból is intézkedhetett volna a hatóság! Ezek után lehet azon gondolkodni: mennyi lakossági bizalomra számíthat ama önkormányzati garnitúra, amelynek hatókörzetében bekövetkező nyilvánvaló rendellenességek megszüntetéséhez szükség van az illetékes minisztérium szakállamtitkári közbenjárására és felügyeletére is?

 

   VELKEI ÁRPÁD

2009. dec. 14.

 

ÍRJA, KÉRDEZZE, SZERKESSZE, OLVASSA

a rendszerváltozás veszteseinek készülő

VILÁGHÁLÓS NÉPÚJSÁGUNKAT,

 a

FÜGGETLEN MAGYARORSZÁGOT!

Internetes cím: www.fuggetlenmagyarorszag.hu

E-mail cím: fuggetlenmagyarorszag@fuggetlenmagyarorszag.hu

Levélcím: 6000 Kecskemét, Tinódi u. 6. B/IV/26.