|
„Legnagyobb cél pedig itt, e földi létben ember lenni mindég, minden körülményben.” (Arany János) |
|
A rendszerváltozás veszteseinek érdekvédelmi, közéleti, politikai hon-LAPJA
Nyomdai kiadását alapította: 1993-ban, az össztársadalmi érdekvédelmet országos hatáskörben ellátó társadalmi szervezet, a Független Népképviseleti Szövetség /FÜNÉSZ/, amely a mostani megjelenésnek is gazdája, s működteti a Civil Panaszügyi Szolgálatot. Az ehhez érkezett lakossági, egyéni-közösségi jelzések, észrevételek, közérdekű bejelentések, panaszok, pozitív, vagy negatív történetek, vélemények, meg konstruktív javaslatok és kérdések, illetve az ebbéli reagálások NYÍLT FÓRUMA e
VILÁGHÁLÓS NÉPÚJSÁG
Levélcím: 6000 Kecskemét, Tinódi u. 6. B/IV/26. E-mail cím: fuggetlenmagyarorszag@fuggetlenmagyarorszag.hu Főszerkesztő: VELKEI ÁRPÁD, aki
47 éve tagja a Magyar Néprajzi Társaságnak, 38 éve pedig a Magyar Újságírók Országos Szövetségének /MÚOSZ/. Országos elnöke az idén 19 éves civil érdekvédelmi szervezetnek, a FÜGGETLEN NÉPKÉPVISELETI SZÖVETSÉGNEK /FÜNÉSZ/, vezetője az országos Civil Panaszügyi Szolgálatnak. Alapítója a Civil Parlamentnek és a Társadalmi Érdekegyeztető Tanácsnak /TÉT/. 12 éven át volt bírósági népi ülnök — |
|
Tájékoztatási feladataink teljesítései során igyekszünk mindig az igazat mondani, nem csak a valódit!
Terveink szerint, a feldolgozandó és közlendő esetek, információk zömét nem a mindenkori hatalom, a különféle intézmények, a politikai erők, a tőke, meg a médiumok rutinos levélírói, betelefonálói szűkösen behatárolható világából, illetve a „fecsegő felszín” köreiből, hanem a többségi „mélyből”, vagyis a rendszerváltozás vesztes millióinak soraiból szerezzük!
Hogy a társadalmi és gazdasági történésekről, tendenciákról — ezen belül pedig az eredményekről és hibákról — első kézbeli tényanyagaink, úgymond dokumentumaink legyenek, kérjük olvasóinkat:
ÍRJÁK, SZERKESSZÉK VELÜNK EGYÜTT e sajtókiadványt, a nép újságját! |
|
FÜGGETLEN MAGYARORSZÁG |
|
A második forduló előtt: FIGYELMET ÉRDEMLŐ ÉS MEGFONTOLANDÓ LAKOSSÁGI VÉLEMÉNYEK a szavazófülkéken túlról |
|
Köztudott, hogy az országgyűlési képviselők idei választásának, április 11-ei első fordulóján megközelítőleg 3 millió állampolgár nem vett részt. A 8 milliónyi választásra jogosultat tekintve, e távolmaradás nem tűnik soknak, de kevésnek sem. Ismereteink szerint az ilyesféle részvételi arány más országokban is gyakran előfordul, ami egyébként megfelel a demokrácia többségi döntése rendjének.
Ha így gondolkodunk, nem is lenne e ténynek különös hírértéke, csak hát az első szavazásbeli eredmények közzététele óta szinte folyamatosan harsogják az április 25-ei második fordulóra még állva maradt pártbéli jelöltek, hogy úgymond létfontosságú rájuk szavazni minél nagyobb számban legközelebb, hiszen ekképpen lehet nagy támogatottságú a kormány, vagy éppen e módon lehet gátat vetni, az új irányító politikai garnitúra túlzott hatalmának.
Az emberi és állampolgári jogok, valamint az egyéni és közösségi érdekek védelmét országos hatáskörben immáron 19 éve ellátó civil szervezetünk, a Független Népképviseleti Szövetség /FÜNÉSZ/ Civil Panaszügyi Szolgálatához jó néhányan fordultak az utóbbi napokban olyanok, akik nem voltak két hete a szavazófülkékben, s megosztották velünk az ügybeli véleményeiket, amelyek igencsak figyelmet és megfontolást érdemlőek. Ezekből az alábbiakban adunk közre néhányat:
A hallottakból legelőször azt szűrhetjük le:
A mandátumért versengők egymást lejárató propagandája nem túlságosan befolyásolja a választókat! No, meg az eljárásbeli szabályokkal szembeni kisebb nagyobb vétkeik sem. De a különféle oldalakról hallható, s éppen ezért eléggé egyoldalú helyzetelemzést, illetve jövőképet tartalmazó, meg főleg a döntően csoportérdekek szolgálatában álló sajtó által közvetített szó-áradatok sincsenek úgymond lebilincselő hatással az emberekre! Akik többnyire a saját életkörülményeikből kiindulva hoztak, vagy hoznak döntést arról: voksolnak-e, vagy sem, és ha igen, akkor kire és miért?
A bennünket felkeresők szinte egyöntetűen elmondták:
Fájdalmasan telt el a rendszerváltozással kezdődött mind a 20 esztendejük, bizonyságául annak, hogy a közösségi termelőtulajdonokat felváltóan, szinte mindent beborító magánszféra egoizmusa, nemritkán öntörvényűsége, kiszámíthatatlansága, szűklátókörűsége, no meg a harácsolási hajlama nagyon megkeserítette az ottani alkalmazotti viszonyukat.
Súlyos hibának tartják a minimálbér-rendszer működtetését, a hasonló, vagy ennél jóval alacsonyabb összegű nyugdíjak szinte változtathatatlanságát, meg azt, hogy a bankok, a közüzemi cégek és az önkormányzatok kilakoltatási jogosultságai kiterjednek a nem saját hibájukból eladósodottakra is.
Érthetetlen és elfogadhatatlan számukra, hogy a globalizmus úgy rárontott az országunkra, mint egy ragadozó a védtelen áldozatra, s azt sem tudják tolerálni: lényegében semmit sem kaptak hazánk több éves uniós tagságából
Beszélgető partnereink saját álláspontokat, követelményeket fogalmaztak meg a pártprogramokhoz képest, íme ezekből néhány konkrétum:
—A körülbelül 3 milliónyi nyugdíjasnak semmiféle szerepe nincs abban, hogy a multik hatalmas jövedelmet visznek ki az országból, s a bankok szint úgy, meg arról sem tehetnek, megfékezhetetlenül növekszik az adósságunk, következésképpen nem tőlük kellett volna elvenni a 13. havi ellátást! A hatalomnak nem a rasszistázásra, meg az antiszemita megnyilvánulásokra kellett volna döntően fókuszálnia, hanem, hogy a különféle állami cégek százmillióit-milliárdjait ne lehessen kitalicskázni egyéni célokra, az áron aluli, tehát a hűtlen kezeléssel is felérő privatizálások szűnjenek meg, a pályázati pénzekkel pedig ne lehessen visszaéléseket elkövetni! És hát az átlagnál jóval nagyobb keresettel rendelkező adóügyi, meg egyéb köztisztviselőknek sem lett volna szabad milliárdos nagyságrendű jutalmakat, prémiumokat kiosztani, mint ahogy a több milliós végkielégítések intézményét is fel kellett volna már számolni!
—Az 1 millió munkahely létrehozására tervezett 10 év rettenetesen hosszú idő. A ma, vagy már pár éve dolgozni képtelen ember családja addigra többször is éhen halhat, míg sor kerül, mondjuk 100-120 hónap múlva az ő foglalkoztatására. Egyébként a szinte megszámlálhatatlanul felaprózódott vállalkozások bármilyen adókulcsos kedvezmények bevezetése után sem alkalmasak és képesek, hogy ilyen irdatlan tömegeket alkalmazzanak.
Új állásokat tervszerű átgondolással, központi intézkedésekkel kell teremteni, s a tájkörzet természetes adottsága alapján. Ennek sajnos kedvezőtlen példája a kecskeméti Mercedes üzem. Miért kell a gyümölcs- és zöldségtermesztés egyik jelentős bázisát jelentő Duna-Tisza közi térségben eleddig ismeretlen iparágat meghonosítani, maximum 2-3 ezer embert foglalkoztatóan, holott, ha a környékbeli földek minden hektárja újra teremne intenzív, szakszerű és mondjuk öntözéses technológia révén, s megépülnének hozzá a szükséges mezőgazdasági feldolgozó üzemek is, akár az említet létszám 20-30 szorosa is kenyérkeresethez juthatna. Arrafelé, meg másutt is újból meg kellene alakítani a szövetkezeti, meg az állami irányítású közösségeket, amelyek a korábban sikeres egyéni fóliás termesztést is elindíthatnák.
Egyébként nagy szégyen és tűrhetetlen is, hogy a távoli országokból, földrészekről behozott, s többnyire eléggé silány minőségű, ráadásul a növényvédő-szerekkel csaknem a mérgezés határáig kezelt dózisú paprikát, paradicsomot, szőlőt stb. kell fogyasztanunk, döntően a külföldi érdekeltségű eladóhelyek jóvoltából, ahelyett, hogy a kiváló magyar föld termékeit ehetnénk!
—A piacgazdaság bevezetésének legnagyobb vesztese a nemzetalkotó cigányság, amelynek sanyarú helyzetét egyetlen irányító hatalom sem kezeli 20 éve kellő felelősséggel, s főleg eredményességgel. A sorsuk istápolására kitalált önkormányzati forma régen megbukott. Az ebbéli, csaknem humánus katasztrófát úgy nem lehet enyhíteni, kivédeni, hogy ezen ijesztő szegénységben élő emberek önfenntartásuk érdekében gyakorolt eltulajdonlási cselekedeteiket megélhetési bűnözésként titulálják, s a rászorulóknak segélyeket osztogatnak. Ezzel szemben részükre is munkát kell biztosítani, például a szövetkezetekben, vagy másutt, de gondoskodni kell a tanulásukról és a lakhatási körülményeik jobbá tételéről is.
—Az egészségügyi intézmények nem lehetnek nyereség-termelőhelyek. A gyógyítás nem lehet függvénye a pénzvadászatnak. A kórházi ágyak fenntartásáról, a járó-beteg ellátásról, s az e szférában dolgozók tisztességes fizetéséről központilag szükséges gondoskodni, amely pénzügyi alaphoz természetesen a termelő-értékteremtő szférának kell jelentősen hozzájárulnia.
—A közrend- és közbiztonság nem a rendőri állomány kommandós részlegének gyarapításával, hanem — ahogyan a megelőző évtizedekben volt — a körzeti megbízottak számának növelésével, s az önkéntes rendőrség újbóli felállításával garantálható!
—Egyszer s mindenkorra véget kell vetni a hajléktalansági állapotoknak, részint a munkát adó cégek szálláshelyei kialakításával, másrészt pedig állami bérlemények építésével.
— Az egymást letaposó versengés és a mindenáron nyereségszerzés könyörtelen hajszája helyett a kiegyensúlyozott, megbízható értékalkotás személyi, technikai feltételeit kell megteremteni, a minőségi munka érdekébeni ellenőrzések rendszeressé tételével, azt elérendő, hogy az emberhez méltó élet mindenkinek megadathasson!
*
Nos, ennyi az információ azok egy csoportjától, akik április 11-én a közelébe se mentek a szavazófülkéknek, akiket nem tudott megszólítani egyetlen jelölt, vagy párt sem. Ők tehát nem adták úgymond áldásukat a már mandátumhoz jutottakra. S ha hozzávesszük azokat, akik különféle irányba voksoltak, akkor bizony az érintett össztársadalom vonatkozásában egyetlen politikai erő sem mondhat magáénak nagy támogatottságot, amelyre igen csak oda kell figyelniük a leendő kormányzati tényezőknek is!
Hogy április 25-én, a második forduló milyen részvételt hoz, megjósolhatatlan. Ami teljességgel javasolható: mindenkinek magának kell eldöntenie az érintett választókerületekben, hogy a bizalmával segíti-e a javító változást, vagy a távolmaradásával azt jelzi, a mostani kapitalista-kizsákmányoló keret gyökeres átformálásával tud csak egyetérteni, amelyhez a jelenleg kínáltaktól eltérő programokra van szükség, s persze a független civil társadalom aktív közreműködésére!
2010. április 20. VELKEI ÁRPÁD főszerkesztő
ÍRJA, KÉRDEZZE, SZERKESSZE, OLVASSA a rendszerváltozás veszteseinek készülő VILÁGHÁLÓS NÉPÚJSÁGUNKAT, a FÜGGETLEN MAGYARORSZÁGOT! Internetes cím: www.fuggetlenmagyarorszag.hu E-mail cím: fuggetlenmagyarorszag@fuggetlenmagyarorszag.hu Levélcím: 6000 Kecskemét, Tinódi u. 6. B/IV/26. |